Egy 54 éves nő azért fordult orvos­hoz, mert néhány héttel korábban fájdalmas bőrelváltozások jelentek meg felső és alsó végtagjain. A bőrkiütés két antibiotikumkúra ellenére sem szűnt meg. A beteg lázról és súlyos generalizált fájda­lomról is beszámolt. A kórelőzményben nem szerepelt semmi említésre méltó.

A szisztémás vaszkulitiszek kezelése nagy kihívás. Főként a generalizált, sú­lyos állapotok azonnali kezelése elengedhetetlen, ettől függ a beteg sorsa, a szervi károsodás és a túlélés. Ilyenkor alapvető az immunszuppresszió. A kezelés függ a betegségtípustól. A kortikoszteroidok csaknem mindig első választást képeznek. 

Az urtikária gyakori betegség, akut formája különösen gyakori. Szerencsés eset­ben az akut urtikária gyorsan elmúlik, a betegek sokszor maguktól megfejtik a tü­netek kiváltó okát. Nagyobb kihívás a krónikus spontán urtikária és az indukálható urtikáriák kezelése. A krónikus spontán urtikária gyakran évekig tart, aktív korban lévő embereket érint, és bár átmeneti állapotnak tekinthető, amíg tart, súlyosan rontja az életminőséget. Az omalizumab bevezetése nagy előrelépés a korábbi ke­zelésekre refrakter krónikus spontán urtikária kezelésében.

Az elmúlt 20 esztendő bőrgyógyászati fejlődése hazánkban jól nyomon követ­hető az egyetemi oktató-, betegellátó és kutatóközpontok nagyívű fejlődé­sében, valamint a kísérletes és klini­kai eredmények publikációin keresztül. A III. szintű betegellátást nyújtó közpon­tokban hozzáférhetők az Európában befogadott, legkorszerűbb eljárások, vizsgálatok, biológiai terápiák, fény- és lézerkezelések. Míg az egyetemek vonzereje a fiatalok számára nagy, a bőr-és nemibeteg-gondozó intézetekben dolgozók között idősebbek, sokszor nyugdíjas korúak dolgoznak, és szak­emberhiánnyal találkozunk: jól képzett bőrgyógyászaink iránt van kereslet kül­földön. A szakmában markánsan van jelen a szabadidőben gyakorolt magán­praxis az állami egészségügyi ellátás és az egyetemi munka mellett is, ugyan­akkor egyre több az önálló magánren­delő. A magánszféra nagymértékben a kozmetológia irányába orientálódott.

Az orrpolipózis, az idült rinoszinuszitisz, az intrinszik asztma vagy az urtikária hátterében gyakran áll „aszpirinérzékenység” (analgetikumintolerancia). A betegség főként nők között jelentkezik az élet harmadik évtizedétől. A nazális tünetek évekkel megelőzhetik az asztmát vagy az akut intoleranciát. Az orrpolipok sebészi beavatkozást igényelhetnek, heteken-hónapokon belül kiújulhatnak. Az intrinszik asztma sokszor csak szisztémás szteroidkezeléssel kontrollálható.

A DRESS szindróma (Drug Reaction with Eosinophilia and Systemic Symptoms, azaz gyógyszerreakció eozinofíliával és szisztémás tünetekkel) a hiperszenzitív gyógyszerreakciók súlyos formája. A bemutatott eset arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a kórelőzményben új gyógyszer beállítása történt, majd 3–6 héttel később magas láz, kétoldali nyirokcsomó-duzzanat és urtikariform, makulopapulózus bőrtünet jelentkezett, gondolni kell a gyógyszer provokálta hiperszenzitív reakció lehetőségére.